Keresők, természetszemlélők! Jelenlegi világképünk a háromdimenziós valós térre lokalizált tartalmú fogalmakkal fejezi ki a létező valósággal kapcsolatos elképzeléseket. A meghatározó fogalmak, mint például a tér, az idő, vagy a tömeg, korrekt módon nem definiáltak és egymástól független entitásokként jelennek meg. E dolgozat elképzelése szerint, a létező valóság, az egymástól lineáris értelemben független mozgáskomponensek által kifeszített sokdimenziós virtuális fraktál térben létezik. E térben minden létező jelenség, és azok viselkedése is levezethető az elemi mozgástartalmakból. Az elképzelés szerint mindössze az elemi mozgástartalmak létét kell „a priori” létezőként feltételezni, és segítségével az összes többi létező jelenség korrekt módon levezethető és definiálható. Az elképzelés egy ellentmondásmentesnek tűnő logikai építményt alkot, amely új természetszemléletként értelmezhető. Az új természetszemlélet szerint: „mozgásból származik minden létező”, így a tér-, az idő-, vagy a tömeg minőségek is. A létező minőségek a háromdimenziós valós térben jelennek meg, de a sokdimenziós virtuális fraktál térben léteznek. Más aspektusból közelítve minden létező jelenség egyetlen, úgynevezett természet fraktál alakzatba rendezhető, ez az alakzat a „Nagy Egész” gondolati konstrukcióval azonosítható. Newton és követőinek, természetre vonatkozó elképzelései, a gyakorlat számára alkalmas eszközkészletet alapoznak meg. Az elképzelések viszonylag jó közelítő értelmezést adnak környezetünk jelenségeivel kapcsolatban, de nem adnak elfogadható értelmezéseket a minden létezőt magába foglaló "Nagy Egész", és az Ő elemi részeinek környezetére. A létező valóság egészének rejtett tartalma nem közelíthető a hagyományos gondolkozás ösvényén, ez a szféra az axiomatikus rendszerelmélet-, és a lineáris értelemben független mozgáskomponensek által kifeszített, sokdimenziós virtuális fraktál terekre vonatkozó elképzelések ösvényén közelíthető. Erre tesz kísérletet ez a dolgozat. A dolgozat ellentmondásmentesnek tűnő logikai építményéből egy új természetszemlélet bontakozik ki.

A semmi egy dolgozat, amely jelenleg tizenhét részből, és egy összefoglaló kiadványból áll. E dolgozat, a létező valóság értelmezésének új, eddig nem ismert, különös lehetőségét vázolja. Az új természetszemlélet a tényeket, tényekként kezeli, de egy a jelenlegitől teljes mértékben eltérően működő valóságot rak össze belőlük. Az új természetszemlélet szerint a jelenségek, a jelenlegi elképzelésektől eltérő térkörnyezetben léteznek és a létező valóságot nem gravitációs erők, valamint sötét energiák működtetik. Az új természetszemlélet teljesen megdöbbentő kijelentése szerint gravitációs erők, vagy más vonzó és taszító erők nem léteznek, ezek csak hipotézisek. A jelenségek mögött ténylegesen, szabályozott anyagcsere kapcsolatok húzódnak meg. A gravitáció elképzelése csak e folyamatok szabályozó aspektusát észleli, és ezt kiragadva általánosítja, ugyanakkor nem észleli, és nem említi, a tényleges hatásokat kiváltó anyagcsere folyamatokat. A jelenlegi gyakorlat eredményei vitathatatlanok, de az eredményekhez a részterületekre vonatkozó ismeretek is elegendők, nem szükséges egy ellentmondásmentes átfogó elmélet. Az új természetszemlélet tartalmi lényege éppen itt ragadható meg. E szerint ugyanis, ha a tapasztalati tényeket a logika szabályai és a rendszerelmélet módszerei szerint a jelenlegitől eltérő módon értelmezzük, akkor egy ellentmondásmentesnek tűnő gondolati konstrukciót nyerünk, amely illeszkedik a létező valóság egészéhez, és segítségével értelmezhetők a jelenleg nem értelmezhető jelenségek is. A dolgozat a tényeket tényekként kezeli, de a hagyományos szemlélettől eltérő módon, az axiomatikus rendszerelmélet, a rendszerfejlődés elve, valamint a logika szabályai szerint értelmezi, így jelenik meg a létező valóság Fraktál Univerzum aspektusa. A Fraktál Univerzum, egymástól lineáris értelemben független mozgáskomponensek által kifeszített, forgó, egymásba épülő, sokdimenziós virtuális fraktál terekben létezik, és a jelenlegi elképzelésektől eltérően működik. Az eltérő működés a háromdimenziós valós-, és a sokdimenziós virtuális fraktál tér különböző viselkedésével függ össze. E modell a jelenlegi elképzelésekhez viszonyítva paradigmaváltás tartalmú, és megközelítően hasonló szemléletváltást eredményez, mint amit például a "föld-centrikus" világkép helyébe lépő "nap-centrikus" világkép idézett elő. A dolgozat nem állít, és nem minősít, csak felmutat.  A dolgozat nem könnyed olvasmány tartalmi lényege csak kreatív együttgondolkozás esetén hajlandó megnyílni, de aki a "semmi" ösvényére lép, és vállalja az  erőfeszítést, az előbb-utóbb megpillanthatja a természet  valódi arcát.

               
 ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

         Kapcsolatfelvétel: